4. rész : A titkos képesség

Miután kiugráltuk magunkat, beszélgettünk és vacsorát főztünk. Reggel kivételesen jó kedvvel keltem így gyorsan megfürödtem, felöltöztem és megcsináltam a hajam. Nem tudom mit találtak ki mára a fiúk. A jó kedvemet az is fokozta, hogy a korláton le lehet csúszni. Én lusta voltam a lépcsőt használni. Lecsúsztam a nappaliba ahol Nicki ült és kakaót ivott. Gondoltam, hogy hozok kaját a srácoknak, hogy ne kelljen főznöm. Elgyalogoltam a Nando’s-ig, mert tudom, hogy Haspóknak ez a kedvenc étterme. Vettem csirke szárnyat a fiúknak, és bementem a közeli Starbucks-ba és vettem két kávét, egyet nekem és egyet Nickinek. Hazavittem, és írtam egy cetlit az egyik dobozra, hogy elmentem vásárolni, majd jövök. Még nekem is furcsa, hogy én vásárolni akarok menni. De akkor már fodrászhoz is elmegyek. Hívtam egy taxit és bemondtam a pláza címét. 10 perc alatt odaértünk kifizettem a fuvart és megrohamoztam a boltokat. Nem tudom miért, de mindenhol csak fekete cuccokat vettem. Fekete nadrág, fekete póló, fekete cipő, fekete válltáska és egy fekete napszemüveg. A fodrászat elé értem. Nem voltam előre bejelentve, de pont lemondták, amikor én jöttem így az én barna derékig érő hajamat megcsinálták, felül feketére és a végénél (levágattam a hátam közepéig) rózsaszínre. Volt egy öltöző így a fekete cuccaimban mentem haza. Mikor beléptem mindenki a kanapén ült és ette az ebédet, amit hoztam. Az ajtónyitódásra mindenki felém nézett és tátva maradt a szájuk.

- Mi van? –kérdeztem. Louis odajött hozzám megfogott és körbe forgatott.

- Te ki vagy és hova vitted Camillát? – erre elkezdtem röhögni.

- Louis én vagyok! – erőlködtem. –Mit csináljak, hogy el hidd végre?

- Válaszolj a következő kérdésemre! Harry hogyan reagált, amikor észrevette, hogy vérzik a lábad.

- Elájult. –mondtam teljesen biztosan.

- Tényleg te vagy! De mi ez a haj és stílusújítás?

- Ilyen kedvem van. Amúgy mit terveztetek a délutánra?

- Focizni akarunk a kinti pályán. Jössz te is? Nicki már csatlakozott. - Gondoltam most átvágom őket. Nickire néztem olyan elmondtál nekik már valamit képpel. Megrázta a fejét.

- Igen, de nem nagyon tudok focizni. – erre Nicki érdekes szemekkel nézett rám, de vette a lapot. Ugyanis a régi sulimba folyton én voltam az első, akit a fiúk a csapatukba választottak.

- Oké az nem baj. - mondta Louis.

- Mikor kezdünk játszani?-kérdeztem.

- Kettő körül.

- Oké arra átöltözök. Felrohantam a szobámba és elővettem egy melegítőt és egy rövidujjút. Nicki jött utánam.

- Nem tudsz focizni mi?- kérdezte Nicki röhögve.

- Én, még életembe nem fociztam- és röhögtem én is. Gyorsan eltelt az idő így a focit is elkezdtük. Természetesen engem választottak utoljára. A csapatok így voltak:
1. csapat Louis, Zayn, Nicki, Niall

2. csapat Harry, Liam, Cam

- Úgy is mi nyerünk! – kiáltottam oda a másik csapatnak. Louis csak röhögött, de nem érdekelt.

-Harry, te állj be a kapuba! –osztottam ki a parancsot, aminek Harry engedelmeskedett. Elkezdtük a játékot fél perc múlva én lőttem az első gólt. Annyira örültem, hogy Harry nyakába ugrottam. Mind a ketten a földön kötöttünk ki és röhögtünk egymáson. Aztán folytattuk a játékot. Elvettem Louistól a labdát, odapasszoltam Liamnek és ő berúgta.

- Louis, nem fogunk nyerni. – mondta Nicki, de úgy mintha ez egy tény lenne.

-Nicki, nyerni fogunk! Cam azt mondta, hogy nem tud focizni. – mondta Louis magabiztosan.

- Képzeld, Louis fel kell, hogy világosítsalak Camet az edző be akarta válogatni a suliba a HALADÁSBA ráadásul a fiúkhoz. –szinte már ordította Nicki. Louis rám nézett én meg röhögtem és bólogattam is. Harry úgy nézett rám mintha még nem látott volna embert.

-Feladom!  Nyertetek! –mondta Lou. Harry félrehívott beszélgetni a focizás után.

- Tényleg be akartak válogatni a haladásba?-kérdezte

- Igen, de én nemet mondtam, mert mást akartam csinálni.

- Mit?

- Nickivel és a csapattal ugrókötél versenyeket nyertünk. De feloszlottunk, mert a diákok, akik voltak, elköltöztek, vagy csak kiiratkoztak ezért nem jártunk versenyekre és nem is tanítottunk senkit se.

- Hű, még sok mindent nem tudunk rólad.

- Nagyon sok mindent.

- Mesélj magadról! Még akármi kiderülhet…

- Oké. a szüleim 3 hónapja engedik, hogy saját házban lakjak, együtt Nickivel.  Az ugrókötél sulit igazából két évig csináltuk. Akkor azt már tudod, hogy be akartak válogatni a haladásba. Állatbarát vagyok volt már hörcsögöm, tengeri malacom, kutyám, macskám, nyulam, papagájom és halam is. Egy teknőst akartam kapni, egy kis picit, de nem engedték meg. Anyukám stylist apukám ügyvéd ezért szinte sosincsenek otthon. Mintadiáknak kellett lennem, mert ezt várták el tőlem. Általánosban verekedni is jól meg tanultam, mert az osztályban voltak olyan fiúk, akik előszeretettel szedték el a cuccainkat. Egyszer megvertem belőlük kettőt. Azóta félnek tőlem. Tisztán emlékszem, amikor az egyik elvette Nicki tolltartóját és nekem csak elég volt mérgesen rászólni, hogy ‘Visszaadod neki’ és kész is volt. Fura egy osztály voltunk. Én, Nicki, Ashley, Adam és Peter mindig együtt lógtunk. Ebbe csak az volt a fura, hogy Nicki régen Peterrel járt. De így is barátok maradtak. Igazából még egy dolgot nem mondtam el…

3. rész : A szoba

Felkeltem, de mikor ránéztem az órára még csak fél hét volt ezért elmentem fürdeni, alapozót raktam fel és szempilla spirált, felöltöztem, majd lementem a konyhába reggelit csinálni a fiúknak. De a lépcső felénél valami csúszós volt ezért elestem és legurultam a lépcsőn. Sikítottam, amit nem kellett volna, de fájt, ahogy a lépcső összesértett. Erre biztos felkelt mindenki. Gyorsan felugrottam, de csak akartam, mert amikor fölálltam hirtelen vissza is estem, mert nagyon fájt a lábam. Lépteket hallottam így amilyen gyorsan csak tudtam bementem a konyhába és ott feküdtem a kövön. Hangokat hallottam a nappaliból a léptek pedig egyre hangosabbak lettek, erre tartott. Nyitódott az ajtó és Harry ált előtte. Úgy nézett rajtam végig, mintha valami ijesztő lény lennék. Aztán eszembe jutott valami, amit régen mondott. Harry utálja a vért. A lábamra néztem, amiből nem kis vér folyt már ki a konyha padlójára. Majd Harryre. Elájult.

- Úr Isten! Srácok kiabáltam torkom szakad tából - ami sikerült is mivel régen énekelni jártam. Lábak dobogását hallottam majd elértek minket. Louis és Liam ált az ajtóban.

- Ti mi a francot csináltatok?  - kérdezte Louis.

- Röviden annyi, hogy leestem a lépcsőről és az megvágta a lábam, elvánszorogtam, idáig amikor Harry bejött és meglátta a lábam és elájult. – mondtam el röviden.

- Louis te figyelj, Harryre én addig bekötöm Cam lábát! – osztotta ki a parancsot Liam. Mikor Liam bekötötte a lábam, amit meg is köszöntem neki odamentem Harryhez, aki még mindig nem ébredt fel. Eszembe jutott valami és kiszaladtam a konyhába, mármint gyalogoltam, mert még nem tudtam futni. Visszatértem egy pohár vízzel a kezemben ahhoz a fotelhez, amibe Louis rakta Harryt. Majd ráöntöttem az arcára a pohár vizet. Elkezdett ébredezni és azt hiszem eszébe jutott mi történt az ájulása előtt.

- Na, túlélted?- röhögött Louis.

- Ja, túléltem. – mondta Harry

- Amúgy nem is mondtad, hogy nem bírod a vért. - mondta Liam.

- Nem kérdeztétek, és alkalom se fordult elő, amikor mondanom kellett volna.

- Én azt hiszem, csinálok reggelit. - mondtam, majd elindult VOLNA, ha felkarcolt, bekötött, vérző bokám elbírta volna a súlyomat. Amint ráléptem összeestem volna, ha Louis nem kap el.

- Kösz Louis. Semmi kedvem elesni. – mondtam mosolyogva.

- Semmiség, de azt hiszem, elkísérlek a konyháig, közben meg elmondod, hogy mért fontos a 36-os szoba.

- Oké, de ma úgy is kipróbálnánk, ha rajtam múlik. - vigyorogtam.- Szerintem neked is tetszeni fog. Ha nem zavar, hogy vizes rajtad a ruha akkor megmutatom.

- Akkor menjünk. – felelte.

- Cam, mi kimentünk medencézni. - szólt Harry és Liam.

- Oké, mi is mindjárt csatlakozunk!

- Gyere! Siessünk és legyünk halkak, mert akkor még meg is ijeszthetjük őket.- mondtam Louisnak.

- Szívatás? Abba benne vagyok!- mondta Louis nagy vigyorral az arcán.

- Akkor menjünk a 36-osba és majd meglátod mit találtam ki. Olyan gyorsan mentünk, ahogy a bekötött lábam bírta. Már nem foglalkoztunk azzal, hogy 10 perce még reggelit akartam csinálni. Nálam volt a kulcs így ki nyitottam az ajtót és betessékeltem Louist.

-A terv az, hogy látod ott azt az ablakot? Na, ha azon kinézel ott a medence tőled fél méterre. Harry azt mondta, hogy medencézni mennek. Csak meg kell várni még, kimennek és belemennek a medencébe és akkor mi ugrunk! – mondtam vigyorogva.

- És te, ha kinézel, látod ott azt a másik ablakot? Az ott Niallék szobája.  Niall mindig úgy kezdi a napot, hogy kinéz az ablakon. Ha jó az időpont, akkor Harryék és Niall is egy időben fog itt lenni.- mondta Louis.

- Louis, te szereted szívatni az embereket, ugye?- kérdeztem tőle.

- Nagyon. Minden vágyam egy jó kis szívatás.

- Nekem van egy lerendezetlen ügyem Harryvel. Segítesz majd bosszút állni?

- Naná!

- Most viszont kinézek az ablakon. –Harry és Liam már medencézett Niall most ment oda az ablakhoz.- Mindenki itt van! – szóltam Louisnak.

- Akkor álljunk fel az ablakba és egyszerre ugorjunk. Én számolok vissza! – jelentette ki Louis.

- Oké.

- 3, 2, 1, ugrááás!- mondta Louis. Mind a ketten sikítottunk. Harry, Liam és Niall is felénk kapta a fejét. Mi meg csak röhögve sikítottunk aztán puff bele a medencébe. Én egyenesen Harry elé, Louis pedig mellénk.

- Én mondtam, hogy jövünk. – mondtam röhögve mikor Niall kinyitotta az ablakot.

- Cam, Louis, ti normálisak vagytok? –kérdezte Niall.

- Nem. – feleltük együtt. De ez azt jelenti, hogy te nem próbálod ki? –mondtam.

- Dehogy is! Találkozunk a 36-osban! –mondta, majd elrohant.

- Ti is jöttök?- néztem Harryékre.

- Aha.- egész délután ugráltunk a medencébe és a nap hátralévő részét  ugyan ilyen baromsággokkal töltöttük.

2. rész: A titkos ismerős

Helloo!

Felrakom a második részt is, mert a legjobb barátnőm már szinte az egész történetről kifaggatott :DD Csak annyit szeretnék mondani, hogy komizzatok, mert onnan tudom, hogy milyen a blog. Kritikát is írhattok komiban! Na de nem húzom tovább az időt had olvassatok ;)

Lementem a konyhába sütöttem palacsintát, ami különös módon sikerült. Nicki fél óra múlva pizsamában jött le és megette a reggeliét.

- Nicki ugye tudod, hogy ma együtt megyünk vásárolni? – kérdeztem tőle. Felkapta a fejét és egyből feléledt.

- Hát persze. - kezdte enni a palacsintát majd felrohant a szobába. Én csak jót nevettem rajta. Tíz perc múlva visszaért. Felcopfozott hajjal, neki is alapozó és szempilla spirál volt az arcán. Neki tényleg nem kellett más, gyönyörű arca van. Egy felül fehér alul rózsaszínre batikolt rövidnadrágban és rózsaszín pólóban volt. Felvettük a Converse cipőnket és elindultunk a kedvenc plázánk felé. Fogtunk egy taxit így csak öt perc volt az út. Mi nem sokat szoktunk együtt vásárolni, de ha igen akkor három órán át járjuk a boltokat. Az egész plázát ki szoktuk fosztani. Most is így volt. Én gazdagodtam egy fekete farmerral, fekete pólóval, kék pólóval, zöld nyaklánccal, lila napszemüveggel. Nicki vett egy sárga szoknyát, zöld pólót, kék rövidnadrágot, piros fülbevalót és egy kék cipőt. Mikor elmentünk a fodrászat előtt úgy döntöttem, hogy majd el kell jönnöm, mert eléggé régen voltam fodrásznál. Bementünk egy élelmiszerboltba is kicsit bevásárolni, hogy lehessen főzni. Siettünk haza, mert délután várható a One Direction. Nicki főzött valami ebédfélét, mert ő sem valami nagy szakács. De ő jobban tud főzni, mint én. Megettük az ebédünket majd felmentünk abba a szobába ahol szórakozni szoktunk. bekapcsoltuk a rádiót és a kedvenc számaink mentek benne. Rögtönzött mini koncertet adtunk a falaknak, mert amíg én énekeltem Nicki táncolt. Annyira jól szórakoztunk, hogy nem vettük észre az idő múlását, de közben el is fáradtunk. Gondoltam megviccelem egy kicsit Nickit. Mikor le akart ülni kihúztam alóla a széket és ő leesett a földre, de ez semmi, mert magával rántott egy vázát, amiben meg akart kapaszkodni, így amikor leesett el kellett kapnia a vázát is. Én meg már a hasamat fogtam a röhögéstől, fetrengtem Nicki pedig bosszúsan nézett rám.

- Ezt még visszakapod. – mondta egy kicsit sem vidáman Nicki.

- Azt még meglátjuk! – mondtam neki én.  Szórakoztunk és én már el is felejtettem, ami az előbb történt. Annyit énekeltünk és táncoltunk, hogy én kinyitottam az ablakot és kiültem a párkányra Nicki pedig az ágyon feküdt el. A rádió még mindig szólt, így ami a szobán kívül történt nem hallottunk belőle semmit. Nicki furcsán nézett rám egy ideje, de nem foglalkoztam vele. Meghallottam odakintről egy kocsifékezést, de nem törődtem vele. Nicki egyszer csak felállt és felém közeledett. Arcán gonosz vigyor volt, amitől én megijedtem. Nem hiába. Ugyanis az eddigi röhögést most más váltotta fel.

- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ - sikítottam, mint akit éppen most készülnek megölni ugyanis a legjobb barátnőm kilökött az ablakon. Csak, hogy erre a sikításra nem csak a barátnőm figyelt fel.

*~Harry szemszöge~*

Megálltunk a kocsival egy szép nagy nyaraló előtt. Milyen jó belegondolni, hogy három hétig ez az egész itt a miénk. Louis megadva a hangulatot már az út fele óta szórakoztatott minket. Úgy röhögtünk, hogy szerintem a következő utcába is hallották. A röhögésünket egy lányos sikoly váltotta fel. A hang irányába nézve azt láttuk, ahogy egy lány sikoltozva esik ki annak a nyaralónak az ablakából, ami három hétig a miénk.

- Úr Isten! – Niall is csak ennyit tudott mondani. Rohantunk abba az irányba ahol az a lány esett ki az ablakból. Megkönnyebbültünk, amikor egy medencébe úszkáló lányt láttunk meg. De amikor felénk fordult jobban meg tudtam nézni az arcát, amin nagyon meglepődtem. Ő az a lány, akivel három éve SMS-eztünk teraszról-teraszra és együtt énekeltünk, táncoltunk. Hirtelen beugrott a neve is: Camilla Smith.

- Szia, hát már meg sem ismersz? – kérdeztem vigyorogva. A srácok csak furcsán néztek rám, gondolom remélték, hogy megint nem egy baromságot találtam ki.

- Baj, ha azt mondom, hogy nem? – kérdezte furcsa képet vágva.

- Camilla Smith, három éve nem egy Holmes Chapeli fiúval SMS-eztél egy teraszon? – kérdeztem még mindig nagyon mosolyogva. Kicsit gondolkozott majd ő is elkezdett mosolyogni. A srácok még mindig nem értettek semmit.

- Harry hogyan felejthetnélek el? Örülök, hogy újra látlak. – kiszállt a vízből majd gonosz vigyorral az arcán közeledett felém.

- Nee! Cam hagyjál! – körbe kergettük egymást az egész udvaron. Kipurcantam, feladtam, kidőltem a fűre ő meg rám ugrott és megölelt. Összevizezett. Visszamentünk a srácokhoz, akik értetlenül figyeltek minket.

- Bocs, hogy be sem mutatkoztam. Camilla Smith vagyok. De hívjatok csak Cam-nek. Mi leszünk itt veletek három hétig. - majd rámutatott az ablakban ülő lányra.

-  Cammel régen szomszédok voltunk. Együtt csináltunk baromságokat a két teraszon. - világosítottam fel őket.

- Szia, Louis vagyok, és azt hiszem mi jól ki fogunk jönni – fogott kezet Louissal. Majd a többiekkel is. Mondta, hogy akármelyik szobát választhatjuk, kivéve azt, ami be van zárva, mert az vagy az ő szobájuk, vagy az a szoba ahonnan az előbb kiesett Cam. Mondták, hogy majd beavatnak minket, hogy mért jó az a szoba. Mire végig értünk a házon mindenki nagyon elfáradt. Megcéloztuk az ágyat és úgy aludtunk, mint a bunda.

1. rész: Az első itt töltött nap

Nickivel úgy gondoltuk, hogy elfoglaljuk magunkat ugyanis a srácok csak két nap múlva jönnek. Azt terveztük, hogy a mai napot itthon töltjük úgy, mint régen és szórakozunk. Az első program az volt, hogy reggel a konyhatündéreset akartam játszani. Palacsintát akartam sütni, de tudni kell rólam, hogy nem tudok jól főzni így az, amit megpróbáltam elégett. A palacsintát inkább kidobtam. Remélem az, fiúk normálisak lesznek. Eddig csak egy normális fiút ismertem. Még Holmes Chapelben amikor még ott laktunk.Úgy beszéltünk, hogy egy lapra írtuk a szöveget majd megmutattuk a másiknak. Elkérte a számom és utána kaptam egy SMS-t. Ő írta. Utána már csak telefonon beszéltünk. Igazából sosem találkoztunk, de jobb is így. Mindig egy jó emlék marad. De nagyon eltértünk a témától. Ott tartottam, hogy Nickivel a kipakolás után úgy döntöttünk egész nap a régi hülyeségeinket csináljuk. Először azt csináltuk, amit a legviccesebbnek tartottunk. Átöltöztünk bikinire és megkerestük azt a szobát, amelyiknek a terasza a beépített medence fölött van. Én voltam a teszt alany én ugrottam először. És tökéletes találat a víz egy kicsit hideg volt, még mert holnap nyit a nyaraló.
- Nem hideg a víz? – kérdezte Nicki. Ismerem Nickit. Ha azt mondom, hogy egy kicsit hideg akkor nem jön.
- Nem hideg, ugorj te is!- hazudtam. Nicki ugrott, de amikor a felszínre ért egy kisebb sikítás hagyta el a száját.

- Nem hideg ugye?- méregetett dühösen.

- Ha azt mondom, hogy egy kicsit hideg nem jössz be. - egy kicsit gondolkodott majd biccentett, hogy igazam van. Ugráltunk még párat majd úszkáltunk. Beszélgettünk, majd lélegzet visszatartó versenyt játszottunk. Mikor már mindketten szétáztunk bementünk felöltöztünk, és a kandallóhoz mentünk. Beraktuk és meggyújtottuk. Nicki elrohant majd egy pillecukros zacskóval tért vissza és két nyárssal. A nyársra felszúrtuk a pillecukrot és megsütöttük.

- Szerinted milyen lesz az One Directional lenni 3 hétig?- kérdezte Nicki.

- Nem tudom. De remélem, hogy nem olyanok lesznek, mint a többi vendég. –igazából tényleg nem tudom. Mert ha olyanok lesznek, hogy azt fogják játszani, hogy ők a szupersztárok akkor nem fogom kibírni. De nagyon remélem, hogy ennek az ellentéte lesz.

- A többi vendég nem velünk volt egy korú. Ha ők is annyira őrültek, mint mi akkor biztos jól kijövünk majd. – mondta Nicki.

- Én nem tudom, hogy hogyan fogunk majd kijönni, de az biztos, hogy holnap te és én elmegyünk vásárolni mielőtt, megjönnek. – mondtam Nickinek aki mosolygott, mivel tudja, hogy nem nagyon szeretek vásárolni, menni. Úgy örült, hogy este alig engedett elaludni. Reggel én korábban keltem, mint Nicki úgy hogy megrohamoztam a fürdőt. Megfürödtem, a hajamat összefontam a kilógó tincseket pedig begöndörítettem. Feltettem alapozót, szempillaspirált. Nicki, ha meglátna ennél több sminkkel mindjárt egy vödör víz lenne az arcomon, mert szerinte szép az arcom és nincs szükségem sminkre. Én ezt máshogy gondolom, de engedelmeskedek neki. Felvettem egy farmer rövidnadrágot egy kék trikót és a konyhába mentem.

Új rész

Sziasztok Olvasók!

Nem mentem a mai suli-bulira ezért lehet, hogy megajándékozlak titeket az első résszel ami mellesleg már rég kész van :D Tudom milyen idegesítő ilyenkor, ha várni kell, mert én is olvasok egy csomó blogot.De a tanulnivalóm sok, ezért szabadidőm sincs rengeteg. Ha felteszem az új részt akkor körübelül fél hat felé várjátok :)És ne lepődjetek meg ha szinte minden részben történni fog valami új , mert az ötletem rengeteg! Már azt is kitaláltam, hogy mi lesz egy hét elteltével csak még meg kell fogalmaznom. Szerintem körübelül 30 részes lesz ez a történet, de az sem kizárt, hogy 50. Azon viszont nagyon csodálkoznék, hogy 100 részt megírjak szóval szerintem maximum 50 részes lesz a blog. De máris eszembe jutott egy újabb rész tartalma szóval megyek, mielőtt még több hülyeséget kitalálok.  Fél hat felé fenn lesz az új rész ;) 

Bevezető

Kedves Olvasók!

Tudom , hogy azt ígértem, hogy Júniusban megkapjátok a történet első részét de addigra is itt a bevezető:) Remélem tetszeni fog, mert ez a történet alapja.

Bevezető:

- Cam! –ordította legjobb barátnőm a nevemet. Ránéztem az órámra fél kilenc. Kicsapódott az ajtóm és berontott rajta a barátnőm.

- Cam!  Ébredj, fontos hírem van. - Úgy kiabált, hogy szerintem még a szomszédban is meghallották.

- Fenn vagyok. Miért ordítasz?

- Tudod, van apukám nyaralója ahol nyáron szoktunk dolgozni. Szerinted kik jönnek oda három hétre nyaralni?

- Nicki ne húzd az agyam korán reggel, mondd már el!- már nagyon kíváncsi voltam a válaszára.
- Fél kilenc nem korán reggel. Amúgy a One Direction!

- Hogy mi? – el voltam képedve azon, amit barátnőm mondott.

- Jól hallottad szóval ébredj, mert pakolunk! Kipattantam az ágyból kinyitottam a szekrényt elővettem a lila bőröndömet és szórtam bele mindenféle ruhát, tisztálkodó szereket, laptopom. Bőröndömet késznek nyilvánítottam. Felöltöztem, a ruhám egy piros fehér pöttyös pólóból, farmer rövidnadrágból, fekete saruból, bajuszos fülbevalóból, bajuszos nyakláncból, fekete öv táskából állt    

             

Nicki egy zöld pólót, farmer rövidnadrágot, zöld sarut, zöld szíves fülbevalót, macskás nyakláncot, zöld karkötőt, zöld körömlakkot vett fel. Megnéztük magunkat az egész alakos tükörben és elindultunk a ház elé, felhívtuk Nicki apját, aki elvitt a nyaralóba. Berendezkedtünk, elfoglaltuk azt a szobát, amelyiknek az ablaka a medence fölött van.  Sok érdekes esemény fűz minket ehhez az ablakhoz. Szöktünk ki már rajta nem is kevésszer. Nickivel úgy gondoltuk, hogy elfoglaljuk magunkat ugyanis a srácok csak két nap múlva jönnek.

Hamarosan

 Kedves Olvasók!

Júniusban fogok elindítani ezen a blogon egy One Directionról szóló történetet. Addig sajna várni kell. Egyelőre még csak a kinézeten igazítottam valamennyit hogy legyen egy kis színe. Az ismerőseim már nyaggatnak, hogy indítsam el a blogot de én kikötöttem, hogy csak a suli végén fogom , mert nem kevés az én tanulnivalóm se. Ez lesz az első blogom nem hiszem hogy minden perfektül fog majd összejönni rajta, építő kritikákat előre is írhattok :) Júniusban várom az érkezéseteket!